Kapcsolat

Üveges Gábor - polgármester

Üveges Gábor
polgármester

Önéletrajz
Publikációk


   

Díszpolgárok

Szendrey László (1899-1959)

református lelkész, költő, író

A református egyház és a község neves lelkésze volt Szendrey László költő, lelkészíró. 1899. április 22-én született Hernádszentandráson.
Írásait főként a Református Jövő, a miskoli Magyar Élet című lapok közölték. 1959. augusztus 7-én halt meg Hejőbábán.

Művei:
  • Versek (Sárospatak, 1920)
  • Zálog (versek, Sárospatak, 1921)
  • Ének a szélben (versek, Miskolc, 1940)
  • Sártemplomtól a Horthy-harangig (Miskolc, 1940)
  • Mátyás király a Hortobágyon (elbeszélések, Miskolc, 1941)
  • A Tisza regénye (leírás, Miskolc, 1941)
  • A kanyargó Tisza mentén (leírás, Miskolc, 1942)

További részletek olvashatók a díszpolgárrá avatásról ebben a dokumentumban.

Csehi Ferenc

„...neked a két hang között is van zene.”

Csehi Ferenc 1936. augusztus 23-án született Hernádszentandráson. A helyi általános iskolában kezdte meg tanulmányait.
„Szabadidőmben hegedülni kezdtem csak úgy, magánszorgalomból” – emlékezik vissza Csehi Ferenc a régmúlt történéseire. „Egy fiatal pap tanított meg kottaismeretre, sőt arra is rávett, hogy tanuljak meg harmóniumon játszani. Egy fél év múlva már ki mertem ülni a református templomban az istentiszteletre. Így telt el két év, amikor elhatároztam, hogy elmegyek a faluból, tanulni fogok. Én voltam a családban az ötödik, legkisebb gyerek, érthető tehát, hogy a szüleim otthon akartak tartani. Ennek ellenére elmentem felvételizni Miskolcra, a zenei gimnáziumba, és csodák csodája fel is vettek.”
Mindez 1953-ban történt. Itt a felvételin találkozott először kedvenc tanárával, későbbi mesterével, Kardos Pállal. A zenei tanulmányait Miskolcon végezte 1953-tól 1960-ig, szolfézs-karvezető és fagott tanszakon. Saját elmondása szerint ekkor döbbent rá, hogy mennyire fontosak és maradandóak a gyermekkorban szerzett élmények, emlékek.
Tanárát idézi: „A gyermekkorban szerzett élmény olyan, mintha viaszba vésnéd, de kősziklában marad meg.”
A tanári diploma megszerzése után a sátoraljaújhelyi zeneiskolában és a sárospataki fiókiskolájában tanított 1960-tól 1969-ig szolfézs-elmélet és fúvós szakokat, majd 1969-től a sárospataki zeneiskola igazgatójaként tevékenykedett egészen 2000-ig.
Feleségét – Rózsahegyi Erzsébetet – sátoraljaújhelyi évei alatt ismerte meg. Három gyermekük van: Ferenc fiuk villamosmérnök, Edit mesterkurzust végzett iparművész, Gergely pedig bútorrestaurátor.
Csehi Ferenc kórusvezetőként is rengeteget dolgozott, volt olyan időszak az életében, mikor egyidejűleg négy énekkart dirigált. Mint karnagy elvégezte a felsőfokú kórusvezetői kurzust, s „A” kategóriás minősítést szerzett.
1969-ben megalapította a Sárospataki Művelődés Háza Kamarakórusát, melyet még ma is vezet. A Művelődés Háza vegyeskara az országos és külföldi rendezvényeken egyaránt szerepel. Az országos minősítésen arany fokozatot kapott a kórus, 1995-ben „Fesztivál Kórus” minősítést érdemeltek ki. Számos alkalommal szerepelt a kórus külföldön: Weimarban, Nuoróban, Soestben, Amszterdamban.
Csehi Ferenc az évek során több kitüntetésben is részesült:
  • Reményi Ede díj (1989-ben)
  • Kardos Pál emlékérem (1992-ben)
  • Pro Urbe díj (1994-ben)
  • Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (1994-ben)
Kórusvezetőként talán a legszebb elismerést egy orgonaművésztől kapta, aki azt mondta: „Általad Kardos Pál is itt volt a templomban, azért mert neked a két hang között is van zene.”