 polgármester Önéletrajz Publikációk |
Tisztelt Látogató!Engedje meg, hogy sok szeretettel köszöntsem Önt Magyarország egyik ősi településének lakossága nevében.A következő percekben egy olyan abaúji falu tárul fel Ön előtt, mely büszke lehet a múltjára, igyekszik helytállni a jelenben, felelősséggel és kitartóan munkálkodik saját jövőjének megalapozásán. Ismerjen meg bennünket és látogasson el hozzánk! Hernádszentandrás kapui nyitva állnak Ön előtt! Üveges Gábor
polgármester |
||
|
 A 486 lelkes Hernádszentandrás kisközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Hernád-völgyének déli részén, a folyó jobb partján, a Nagy-Hernád és a Kis-Hernád által határolt területen, a legnépesebb abaúji településtől, Encs városától dél-délnyugatra – Miskolctól mintegy 35 kilométerre – található. Az 1935-ben kiadott Magyar Városok és Vármegyék Monográfiájának XVII. kötetében Dr. Ladányi Miksa tolmácsolásában a következőket olvashatjuk a településről: „A szikszói járásban a Hernád-Bársonyos bal partján fekvő kisközség 579 lakossal, akik javarészt református vallásúak. Igen régi helység. A XIV. században már állott Szent András tiszteletére emelt egyháza.
A világháborúban a község lakói közül mintegy 80-an vettek részt, akik közül 16 hősi halált halt, egyet pedig vitézzé avattak…”
A település temploma védőszentjéről – Szent Andrásról – kapta a nevét. A később előtagként hozzákapcsolt „Hernád” szó a folyó menti fekvésre utal.
1310 körül a falu a Fuggi-család birtoka volt, később a Doby- és Abády-családok birtokában találjuk.
A községet még ma is „nemes” Hernádszentandrás néven emlegetik a lakosok és a közeli településeken lakók. A fellelhető dokumentumokból is kitűnik, hogy nagyon kevés kivétellel mindenki nemes vagy nemzetes úrnak és asszonynak szólíttatott. Ebben nem is annyira a vagyon, hanem inkább a származás játszott szerepet. De éltek ezen a tiszta magyar településen földműveléssel foglalkozó kisbirtokosok és zsellérek is.
Hernádszentandrás, története során mindvégig egy munkájára és szellemiségére egyaránt igényes közösséget alkotott, és a környező hasonló méretű települések közül kimagasló számban adott „kiművelt emberfőket” az országnak.
Hazánk területén hat „Szentandrás” nevű település található, melyek évente rendezik meg találkozóikat, mélyítve ezzel a kapcsolatukat. 2006-ban Hernádszentandrás adott otthont ezen egyre nagyobb szabású eseménynek.
Hernádszentandrás a nagy múltú reforátus települések – Gönc, Vizsoly – ölelésében igen korán, vélhetően az 1500-as évek második felében reformátussá lett. A katolikusok által 1329-ben emelt, azóta műemlékké nyilvánított templomot a közel 700 éves története alatt többször átépítették, s 1893-ban nyerte el ma is látható formáját. A hernádszentandrási református templom tornyában két harang lakik.
A kisebbet - mely egy 70 kg-os ércharang – Wierd György mester öntötte Eperjesen 1645-ben. Az eredeti – 1882-ben készíttetett - nagyobb harangot – sok más egyházközség harangjával együtt – 1917-ben hadicélra vitték el. Így 1922-ig csak egy harang hívogatott az Isten házába, amikor is új nagy acélharang öntetett Diósgyőrben. Ma tehát 360 éve szolgálja a kisharang az egyházközséget a 83 éves nagyharanggal együtt, melyek minden vasárnap háromnegyed 10-kor szólítják meg a település lakóit.
|
||
     |
