Kapcsolat

Üveges Gábor - polgármester

Üveges Gábor
polgármester

Önéletrajz
Publikációk


   

Főoldal

Engedje meg, hogy sok szeretettel köszöntsem Önt Magyarország egyik ősi településének lakossága nevében, ahol 1634-ben alkották meg az ország első Falutörvényét.

A következő percekben egy olyan abaúji falu tárul fel Ön előtt, mely büszke lehet a múltjára, igyekszik helytállni a jelenben, felelősséggel és kitartóan munkálkodik saját jövőjének megalapozásán.

Ismerjen meg bennünket és látogasson el hozzánk!

Hernádszentandrás kapui nyitva állnak Ön előtt!

Üveges Gábor

polgármester


VIII. Hernád Fesztivál

/2016. augusztus 5-6./

VIII. Hernád Fesztivál plakát.pdf

VIII. Hernád Fesztivál plakát.jpg

/letölthető/



BioSzentandrás Európa legjobb társadalmi innovációi között...

/Milánó, 2015. szeptember 24./

Prezentáció:

https://youtu.be/Q8ZegT1B3dA




A FALVAK ügye csak a pártpolitikai játszótér fölé emelve lehet sikeres...

Falvak nélkül nincs vidékfejlesztés...

Közös ügyünk, mert szembejön a Valóság...


Figyelő interjú /2015. december 17./:

hatranyos-falu.pdf

Észak-Magyarország interjú /2015. október 24./:

bioszentandras-1.pdf

168 Óra Online interjú (politikáról, falvakról és BioSzentandrásról...):

http://video.168ora.hu/audio/sz11_150506.mp3

Greenpeace interjú BioSzentandrásról:

https://www.youtube.com/watch?v=8PYUqhkjqOg



A 445 lelkes Hernádszentandrás kisközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Hernád-völgyének déli részén, a folyó jobb partján, a Nagy-Hernád és a Kis-Hernád által határolt területen, a legnépesebb abaúji településtől, Encstől dél-délnyugatra, a "Kassa–Miskolc tengelyen" félúton, a két nagyvárostól mintegy 35-35 kilométerre  található. Az 1935-ben kiadott Magyar Városok és Vármegyék Monográfiájának XVII. kötetében Dr. Ladányi Miksa tolmácsolásában a következőket olvashatjuk a településről: „A szikszói járásban a Hernád-Bársonyos bal partján fekvő kisközség 579 lakossal, akik javarészt református vallásúak. Igen régi helység. A XIV. században már állott Szent András tiszteletére emelt egyháza.
A világháborúban a község lakói közül mintegy 80-an vettek részt, akik közül 16 hősi halált halt, egyet pedig vitézzé avattak…”
A település temploma védőszentjéről – Szent Andrásról – kapta a nevét. A később előtagként hozzákapcsolt „Hernád” szó a folyó menti fekvésre utal.
1310 körül a falu a Fuggi-család birtoka volt, később a Doby- és Abády-családok birtokában találjuk.
A községet még ma is „nemes” Hernádszentandrás néven emlegetik a lakosok és a közeli településeken lakók. A fellelhető dokumentumokból is kitűnik, hogy nagyon kevés kivétellel mindenki nemes vagy nemzetes úrnak és asszonynak szólíttatott. Ebben nem is annyira a vagyon, hanem inkább a származás játszott szerepet. De éltek ezen a tiszta magyar településen földműveléssel foglalkozó kisbirtokosok és zsellérek is.
Hernádszentandrás, története során mindvégig egy munkájára és szellemiségére egyaránt igényes közösséget alkotott, és a környező hasonló méretű települések közül kimagasló számban adott „kiművelt emberfőket” az országnak.
Hazánk területén hat „Szentandrás” nevű település található - határainkon túl újabb nyolc -, melyek évente rendezik meg találkozóikat, mélyítve ezzel a kapcsolatukat. 2012-ben Hernádszentandrás adott otthont ezen - immár Kárpát-medencei méretű - évről-évre nagyobb szabású eseménynek.
Hernádszentandrás a nagy múltú református települések – Gönc, Vizsoly – ölelésében igen korán, vélhetően az 1500-as évek második felében reformátussá lett. A katolikusok által 1329-ben emelt, azóta műemlékké nyilvánított templomot a közel 700 éves története alatt többször átépítették, s 1893-ban nyerte el ma is látható formáját. A hernádszentandrási református templom tornyában két harang lakik.
A kisebbet - mely egy 70 kg-os ércharang – Wierd György mester öntötte Eperjesen 1645-ben. Az eredeti – 1882-ben készíttetett - nagyobb harangot – sok más egyházközség harangjával együtt – 1917-ben hadicélra vitték el. Így 1922-ig csak egy harang hívogatott az Isten házába, amikor is új nagy acélharang öntetett Diósgyőrben. Ma tehát 370 éve szolgálja a kisharang az egyházközséget a 93 éves nagyharanggal együtt, melyek minden vasárnap háromnegyed 10-kor szólítják meg a település lakóit.

„Magyarországnak a VIDÉK az egyetlen tartaléka,

az egyetlen hátországa, az újrakezdés földje.

Az a hely, ahol a csend tapintható, a természet egysége –

melyet az emberi civilizáció szétzilált – még megteremthető,

az illatok és az ízek harmóniája napi valóság,

ahová az Ember ösztönösen vágyódik,

ahol az Embernek jó létezni…”


/Üveges Gábor/