Engedje meg, hogy sok szeretettel köszöntsem Önt Magyarország egyik ősi településének lakossága nevében, ahol 1634-ben alkották meg az ország első írott Falutörvényét.
A következő percekben egy olyan abaúji falu tárul fel Ön előtt, mely büszke lehet a múltjára, igyekszik helytállni a jelenben, felelősséggel és kitartóan munkálkodik saját jövőjének megalapozásán.
Ismerjen meg bennünket és látogasson el hozzánk!
Hernádszentandrás kapui nyitva állnak Ön előtt!
Üveges Gábor
polgármester
Hernádszentandrás 2014-2019
Hernádszentandrás - Valóság - Hivatás...
A 425 lelkes Hernádszentandrás kisközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Hernád-völgyének déli részén, a folyó jobb partján, a Nagy-Hernád és a Kis-Hernád által határolt területen, a legnépesebb abaúji településtől, Encstől dél-délnyugatra, a "Kassa–Miskolc tengelyen" félúton, a két nagyvárostól mintegy 35-35 kilométerre található.
Az 1935-ben kiadott Magyar Városok és Vármegyék Monográfiájának XVII. kötetében Dr. Ladányi Miksa tolmácsolásában a következőket olvashatjuk a településről:
„A szikszói járásban a Hernád-Bársonyos bal partján fekvő kisközség 579 lakossal, akik javarészt református vallásúak. Igen régi helység. A XIV. században már állott Szent András tiszteletére emelt egyháza.
A világháborúban a község lakói közül mintegy 80-an vettek részt, akik közül 16 hősi halált halt, egyet pedig vitézzé avattak…”
A település temploma védőszentjéről – Szent Andrásról – kapta a nevét. A később előtagként hozzákapcsolt „Hernád” szó a folyó menti fekvésre utal.
1310 körül a falu a Fuggi-család birtoka volt, később a Doby- és Abády-családok birtokában találjuk.
A községet még ma is „nemes” Hernádszentandrás néven emlegetik a lakosok és a közeli településeken lakók. A fellelhető dokumentumokból is kitűnik, hogy nagyon kevés kivétellel mindenki nemes vagy nemzetes úrnak és asszonynak szólíttatott. Ebben nem is annyira a vagyon, hanem inkább a származás játszott szerepet. De éltek ezen a tiszta magyar településen földműveléssel foglalkozó kisbirtokosok és zsellérek is.
Hernádszentandrás, története során mindvégig egy munkájára és szellemiségére egyaránt igényes közösséget alkotott, és a környező hasonló méretű települések közül kimagasló számban adott „kiművelt emberfőket” az országnak.
Hazánk területén hat „Szentandrás” nevű település található - határainkon túl újabb nyolc -, melyek évente rendezik meg találkozóikat, mélyítve ezzel a kapcsolatukat. 2018-ban Hernádszentandrás adott otthont ezen - immár Kárpát-medencei méretű - évről-évre nagyobb szabású eseménynek.
Hernádszentandrás a nagy múltú református települések – Gönc, Vizsoly – ölelésében igen korán, vélhetően az 1500-as évek második felében reformátussá lett. A katolikusok által 1329-ben emelt, azóta műemlékké nyilvánított templomot a közel 700 éves története alatt többször átépítették, s 1893-ban nyerte el ma is látható formáját. A hernádszentandrási református templom tornyában két harang lakik.
A kisebbet - mely egy 70 kg-os ércharang – Wierd György mester öntötte Eperjesen 1645-ben. Az eredeti – 1882-ben készíttetett - nagyobb harangot – sok más egyházközség harangjával együtt – 1917-ben hadicélra vitték el. Így 1922-ig csak egy harang hívogatott az Isten házába, amikor is új nagy acélharang öntetett Diósgyőrben. Ma tehát 379 éve szolgálja a kisharang az egyházközséget a 102 éves nagyharanggal együtt, melyek minden vasárnap háromnegyed 11-kor szólítják meg a település lakóit.
„Magyarországnak a VIDÉK az egyetlen tartaléka,
az egyetlen hátországa, az újrakezdés földje.
Az a hely, ahol a csend tapintható, a természet egysége –
melyet az emberi civilizáció szétzilált – még megteremthető,
Honlapunk cookie-kat használ, hogy tároljuk a honlapunkon tett lépéseit, továbbá statisztikákat készíthessünk és fejleszthessük szolgáltatásainkat, és marketing tevékenységünket. Ha tovább használja honlapunkat azzal hozzájárul a cookie-k használatához.
