Kapcsolat

Üveges Gábor
polgármester


   

Földrajzi elhelyezkedés

„Ímé néktek adok minden maghozó fűvet az egész föld színén, ...”

Hernádszentandrás kisközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Hernád-völgyének déli részén, a folyó jobb partján, a Nagy-Hernád és a Kis-Hernád, a Bársonyos-csatorna által határolt területen, a legnépesebb abaúji településtől, Encs városától dél-délnyugatra található. (Gombár András, 2000)

Elődeink számára természetes, viszont a felnövekvő generációk talán nem is tudnak arról, hogy Hernádszentandrásnak nem is oly rég saját vasútállomása is volt. 1930. március 1-én állt meg itt először a vonat, s 1976-ban szüntették meg a környék egyik legszebb állomását. (Szendrey J., 1997)

A Hernád-völgy magyarországi szakasza egy tektonikus árokban elhelyezkedő folyó-völgy, amely Miskolctól északkeletre, a Zempléni-hegység és a Cserehát között alakult ki. Hossza 60-80 km, szélessége 6-12 km. A tengerszintfeletti magassága 118 és 270 m között változik. A folyó durvább üledékeit még északon, Vilmány és Hernádszentandrás tájékán lerakta, s ennek okát a geográfusok a Felsődobsza és Alsódobsza közötti térség lassú emelkedésével magyarázzák. Folyóteraszokat csak a Hernád felső völgyszakaszán találunk, elsősorban Vizsoly és Gibárt között, jobb oldalon, Hernádszentandrás és Szikszó között ezek a teraszok megszűnnek és fokozatosan belesimulnak a Hernád síkjába. A másik földrajzi-természeti érdekessége a Hernád-menti tájnak a suvadások, amelyek a folyó keleti szakaszán jellemzőek.
Legszebb példája a Hernádszentandrás tőszomszédságában lévő Pere község, mely tulajdonképpen egy hatalmas lesuvadt hegyoldalon épült. Gyakoriak a földcsuszamlások, amelyek a Hernád-folyót nagy kanyarulatokra késztetik. Ezek a lesuvadt tömegek pusztították el a XIV. században a folyó partján épült, Szentandrás szomszédságában fekvő Dobszát, a XVI. század elején Nyavalyádfalvát, 1865-ben Csanálost, 1870 körül Sóstófalvát és még néhány községet.
A Hernád-völgy magyarországi szakasza földrajzilag a Nagyalföld északra nyúló öblének tekinthető. Éghajlatát az alföldi klímán kívül a hegyvidékek is befolyásolják. Hernádszentandrás és környéke évi középhőmérséklete 9-10 °C fok között van, nyáron a vegetációs időben 16-17 °C fok az átlagos hőmérséklet. Az évi napsütéses órák száma 1900 óra. A csapadékmennyiség terén is ugyanez a zónalitás figyelhető meg. Szentandrás és környékén mért évi csapadékmennyiség 550-590 mm.

Gyakori jelenség a nyári szárazság, vagy a túlságos csapadék következtében a Hernád áradása. A Hernád ellen már véd a körgát 1989 óta. Az uralkodó északi, északkeleti szélirány miatt az itt lakó emberek a Hernád-völgyét Hideg-völgynek is elnevezték. A Hernád-völgy legnagyobb részét öntés talaj borítja, melyből a réti agyagtalajok keletkeztek. Évtizedek óta a gabonafélék (búza, árpa), a dohány, a zöldségfélék játsszák a döntő szerepet a mezőgazdasági termelésben. Az állattenyésztésben a szarvasmarha, a sertés, a baromfi haszonállattartásnak van fontos szerepe Szentandráson is. Szentandrás földrajzi fekvése kapcsán érdemes és szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a térképek és a szakkönyvek jelentős hányada a Kis-Hernádot a legtöbb esetben azonosítja a Bársonyos-csatornával. Márpedig a Bársonyos-csatorna Hernádszurdok mellett ágazik ki a Hernádból, a völgy nyugati oldalán haladva Bőcs község mellett folyik vissza a Hernádba.
A XV. századtól kezdve a Hernádon, majd később a Bársonyos-csatornán 14 vízimalom működött, Szentandráson is. A csatorna hossza: 266,9 km. Az ún. Kis-Hernád, Szentandrás határában, Hernádbűdnél ágazik ki a Hernádból és Hernádkércsnél torkollik vissza a Hernádba.
Jelentős a Hernád-völgyének, különösen Szentandrásnak a parti szűrésű talajvízkészlete, mely nemcsak a község vezetékes ivóvízellátását biztosítja, hanem a környező településekét is. Az abaúji települések kialakulása és fejlődése szempontjából nemcsak az itt bemutatott földrajzi környezetnek volt befolyásoló és meghatározó szerepe, hanem az itt lakó embereknek is a technika fejlődésével döntő szerep jutott a Hernád-völgyi táj- és környezet alakításában.
Az abaúji települések, így Szentandrás fejlődését is a történelem folyamán kedvezőtlenül befolyásolta az a körülmény, hogy közvetlen közelében nem alakultak ki nagyvárosok, a közelében lévő mezővárosok gazdasági-kereskedelmi-oktatási fejlődése nem bizonyult tartósnak /Abaújszántó. Forró/. A mezőgazdasági termékek értékesítésének határt szabott a két nagyvárostól, Kassától és Miskolctól való távolsága Szentandrásnak. A Hernád-völgyében a Miskolc-Kassa és a Dukla-hágón át Oroszország és Lengyelország felé vezető útvonal egykor - elsősorban a XVI. - XIX. században - igen nagy átmenő forgalmat bonyolított le, s ez kedvezően hatott a főútvonalon fekvő olyan települések fejlődésére, mint Szikszó, Forró, Garadna. Szentandrást 3-4 km-re elkerülte ez az útvonal, előnyeit csak kis részben hasznosíthatta. Ugyanezen az útvonalon indult meg 1837-ben a gyorskocsi, majd az úttal párhuzamosan 1860-ban a vasút Kassáig.
A Hernád-völgyében a települések öt földrajzi sávban helyezkednek el:
  1. az első sávba tartoznak a Hernád magas pontján épült települések (Göncruszka, Hernádcéce, Hernádbűd, Pere, Felsődobsza)
  2. a második sávba tartoznak az előbbivel párhuzamosan, a folyó partján épült települések (Hernádkak, Hernádnémeti, Bőcs)
  3. a harmadik sávba tartoznak a völgy középső részén épült települések (Hernádszentandrás, Ináncs, Fügöd)
  4. a negyedik sávba tartoznak a Bársonyos-csatorna mentén épült települések (Encs, Halmaj, Aszaló, Onga)
  5. s végül, az ötödik sávba tartoznak a mellékvölgyek torkolatánál épült települések (Gönc, Szikszó)
A Hernád-völgye település- és népességföldrajzi szempontból is igen érdekes, mert az államalapítástól napjainkig a közel 150 település kedvezően tudta a maga javára fordítani a természeti-földrajzi erőforrásokat s a történelem számtalan viharával és kihívásával szemben képes volt kisebb-nagyobb konfliktusokkal együtt - az emberek megmaradását, a települések népessége többségének megtartását évszázadokon keresztül biztosítani. (Gombár A., 2000)